doTERRA árzuhanás - add le rendelésed november 13. szerdáig

Mese Tea története - egy kreatív gyógytea ötletének születése

"Édesanyám tovább vitte Ilonka Mama tudását és később, amikor már a HERBÁRIA egyik felsővezetője volt, sok olyan termékfejlesztésében vett részt sikeresen, melyek közülük több, a mai napig forgalomba van." [...] "Több kitérő után Édesapám is a HERBÁRIA kötelékében talált munkát, mint üzletkötő." (Ádám)

Mesetea karakterei

A Mese Tea történetéről Fejes Ádámot kérdeztük. A teacsaládhoz szülei adták a gyógynövényekkel kapcsolatos szaktudást, felesége a grafikákat, őmaga, pedig a meséket írta. 

Mesélj egy pár szót magatokról Ádám, kik vagytok ti, honnan jött a Mese Tea ötlete?

Fejes Ádám vagyok, feleségemmel közösen álmodtuk és alkottuk meg a Meseteát. Az alábbiakat Móra Ferenc írja, de a mi szeretetünket teáink felé is tökéletesen kifejezi:

„.. valamivel többre vittem annál, hogy a rózsában csak szépet lássak, a spenótban csak kellemetlent és a cserfában csak jó tűzrevalót. Fűt, fát, virágot hamarább megszerettem, mint az embereket, és nyilván tartani fogom velük a barátságot egész addig, míg egyéb tennivalóm nem lesz, mint kékszemű vadlent és pirosat nevető pipacsot üzengetni fel a föld alól. Mikor más nem látja, ma is a szerető puha kezével simogatom meg a jegenyefa bőrét, és jellemét érzem a méltóságos, fekete derekú tölgynek, amely még a makkot is oly halkan potyogtatja, mint született főrend a szót. 

Igen, én gyerekkoromtól fogva tudom, hogy a fáknak és virágoknak, az eleven nádaknak és a halott nádtetőkön élő kislibaszín moháknak van lelkük. Mást is mondok, hogy a növényeknek értelmük is van, régibb, mint az emberé, hiszen Nekik jó néhány millió esztendővel több tapasztalat, bölcsesség van a hátuk mögött, mint nekünk.

A növények szerelmi csodái amelyekben nagy szerepet visznek a házasságközvetítő pillék, méhek, mindenféle bogarak, elég ismertek. Emberi fantáziával nem lehet győzni. A növények fantáziája sokkal dúsabb. Mindent kitaláltak, csak - az erkölcsöt nem. Hogy a zsályák, a jázminok, az orgonák szerelme szebb-e, mint az emberé, azt nemigen lehet eldönteni, de biológiai különbség nincs köztük!”

 

 

A Mesetea története egy családi történet. Az egész akkor kezdődött, amikor édesanyám és édesapám 1972-ben házasságra léptek. Mindketten a Kecskeméti Kertészeti Egyetemen végeztek, így a növények iránt érzett elköteleződésük már fiatal korukban megszabta hátralevő életük irányát. A kilencvenes években mindketten a Herbáriánál kötöttek ki, Édesanyám, Momó felső vezetőként, Édesapám, Péter pedig üzletkötőként. 

 

Ekkortól kezdve vált életük szerves részévé a gyógynövények gazdag világa. Eközben négy gyermeket neveltek fel, kik közül jómagam művészi pályára léptem és a táncművészetet választottam életutamul. Feleségemmel közösen sikeres tánciskolát építettünk fel, ahol több mint 100 gyerek vett részt táncos foglalkozásokon. Majd 2020-ban elkezdődött egy olyan időszak az életünkben, amely lehetetlenné tette, hogy közösségként összejárjunk és a gyerekeket tanítsuk. Ekkor jött az az ötletünk, hogy figyelmünket fordítsuk szüleim addigra már jól felépített, gyógyteakeverékek előállításával foglalkozó vállalkozásra.

 

Honnan van a szüleidnek ilyen nagy tudása a gyógynövényekről?  

A gyógyteaüzlet tudás és bizalom alapú. Mindkettővel rendelkezni kell ahhoz, hogy az emberek bizalommal forduljanak a gyógynövényteák irányába. Szüleim már jól bevált, a népgyógyászatban régóta ismert és alkalmazott gyógyteakeverékeket készítettek és megbízhatóságuk, becsületességük, valamint megkérdőjelezhetetlen szakmai tudásuk miatt, partnereikben hamar kialakult irántuk egyfajta hosszútávú ragaszkodás. Szüleim életében és munkájukban végig jelen volt a növények termesztése, gondozása, feldolgozása.

Édesanyám Szabolcsból származik, ahol gyermekkorát a Sóstói füvesasszony Ilonka mama mellett, szoros közelségében, felügyeletében, oktatásában, növény, állat szeretetének bűvkörében töltötte. Mind a mai napig vallja, amit Ilonka mamától tanult, hogy örülnünk kell minden élőlénynek, növénynek és állatnak egyaránt, ami még megél, kihajt, kivirágzik, termést hoz Földünkön! És azt is, hogy minden növény egyben gyógynövény is.


Édesanyám tovább vitte Ilonka Mama tudását és később, amikor már a HERBÁRIA egyik felsővezetője volt, sok olyan termékfejlesztésében vett részt sikeresen, melyek közülük több, a mai napig forgalomba van.

Édesapám egész gyermekkorát a természetben töltötte gólyák, békák és a dél-alföldi árterek vadregényes állat és növényvilágával körülvéve. Innen ered természet iránti szeretete, amely egyenesen a Kecskeméti Kertészeti Egyetemre hajtotta, ahol később csak úgy, mint Édesanyám, ő is kertészmérnöki diplomát szerzet. Több kitérő után Édesapám is a HERBÁRIA kötelékében talált munkát, mint üzletkötő. 

Hogyan kerültél bele a feleségeddel a gyógyteák világába?

Hogy jövünk mi táncművészek a gyógyteák világába?

Miután nekünk is van két pici gyermekünk, akik azóta már nem is olyan picik, és természetesen őket is mint minden iskolába és óvodába járó gyereket, utolérték mindenféle köhögős, orrfolyós nyavaják. Nekünk persze könnyű dolgunk volt, mert szüleim jóvoltából mindig könnyedén hozzáfértünk a legkülönbözőbb gyógytekeverékekhez. De a dolgok könnyűrésze csak odáig tartott, hogy feleségem lefőzte a teákat. A következő lépés azonban még számunkra is sokszor nehézséget okozott, ugyanis a teák csak akkor tudják kifejteni hatásukat, ha megisszák azokat. Nos, mi is ezen a ponton ütköztünk akadályokba. A legtöbb gyerek ugyanis nem szívesen issza meg a számára furcsa ízű teákat, főleg akkor nem, ha még a nevük is idegen hangzású. Melyik gyerek szeret Szárazköhögés teát inni, ugye?  Ekkor jött az ötlet, hogy a teakeverékeknek adjunk mesébe illő elnevezéseket, hátha szívesebben isznak a kislányok Hercegnő teát a kisfiúk pedig Királyfi teát. Miután mesebeli teákkal itattuk a gyerekeinket, illő volt, hogy meséljünk is hozzájuk. Így jöttünk rá, hogy egy meséléssel összekötött teázás sokkal élvezetesebb és könnyebb, mintha csak ráparancsolunk a gyerekre, hogy igya meg a teát.

Így aztán meséket írtunk teáinkhoz, mert abban reménykedünk, hogy ha a gyerekek egy mesebeli karakterrel tudják azonosítani magukat, ha személyesebbé válnak számukra a gyógynövények, akkor nagyobb eséllyel isznak majd abból a teából. Ezzel egyidőben a mesék által, játékos, szórakoztató módon szerezhetnek ismereteket a gyógynövényekről is.


Honnan jöttek az ötletek a karakterekhez?

A mese karaktereit, a teakeverékek összetevőiből alkottuk meg, és reméljük, ezzel sikerül szórakoztató módon egy kicsit arra sarkalni a gyerekek önérzetét, hogy a mesékben szereplő főhősökhöz hasonlóan megmutassák, ők is képesek rá, és bizony megtudják inni azt a teát! A mesekönyvekben, olyan kiszínezhető rajzok is találhatóak, melyek segítségével, saját stílusuknak megfelelően, egyedivé varázsolhatják a mesekaraktereket.

A meséket én írtam, az illusztrációkat pedig feleségem rajzolta. Így miután a teakeveréket szüleim, a meséket és a rajzokat pedig feleségemmel közösen alkottuk, valóban egy többgenerációs tudással készült családi termékről beszélhetünk, amikor a Meseteákat említjük.

 

Történetünk végére ismét Móra Ferenc kívánkozik:

Nem tudnám gazdáját adni, de valamelyik Ázsia-kutató jegyezte fel, hogy a turáni puszták nomád törzsei emberöltőnként egyszer ünnepre szoktak összegyűlni egy óriás tamariszkuszfa körül, mikor a tavasz meleg esői szellőrózsákat zsendítenek ki még a halott homokból is, emberek sokadalma nyüzsgi körül a mágikus fát. Ünnepet ül a pusztai nép, s ezt az ünnepet az élőfa ünnepének nevezik.. ”Nézzétek, az élőfa!” - mondják az öregek a fiataloknak, ahogy nekik mondták, mikor ők voltak a fiatalok, és megitatják a tövét italáldozatokkal, és éneket mondanak tiszteletére a sámánok, és mielőtt fölszednék a jurtákat, hogy újra nekivágjanak a fátlan sivatagoknak, gallyakat nyesnek az élőfáról, hogy magukkal vigyék vándorlásaikban, emlékeztetőül a természet teremtő erejére. Én azonban majdnem azt hiszem, hogy az ember sohase hozhatja be azt a különbséget, amely őt a növénytől elválasztja - nem az ő javára. Van emberi értelem, hogyne volna, de mit ér az, ha - az embernek nincs magához való esze? Mert amit ma csinál magával az ember, azért igazán nem volt érdemes emberré válni.